[Vocal] VOCAL tanfolyam osszefoglalo - II. resz

[Sandor Akos]

Szervusztok!

A tanfolyamon elhangzottak összeirásat folytattam. Ime a második rész:

				Második rész
				============

1. Néhány szó a katalógus adatbázisról:
---------------------------------------

	A katalogizáló modullal a katalógus adatbázisba tudjuk a felvett 
rekordokat elmenteni. Illetve a kereső eszközökkel (CCL, OPAC) ebből a 
katalógus adatbázisból tudjuk az elmentett rekordokat visszakeresni.

	A katalógus adatbázis neve az ún. HOLDING CODE-ból képződik. Ez a 
HOLDING CODE általában a Corvina rendszert megvásárolt 
könyvtárak/intézmények nevéből képződik, és mindig 4 betűből áll. Például 
a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár esetében ez a HOLDING CODE az FSEK, vagy 
a (volt) József Attila Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának a HOLDING 
CODE-ja a JATE. DE! Mivel vannak olyan intézmények, ahol az intézmény 
elnevezésének röviditése hosszabb lenne, mint 4 betű, ott valamilyen 
betűelhagyást kellett alkalmazni. Például SZOTE helyett csak SZOE a 
HOLDING kódja a (volt) SZOTE-nak. (Ez a holding code sok helyen előfordul 
a corvina rendszerben, nem csak a katalógus adatbázis nevénél. Fontos még 
megjegyezni, hogy a holding kód használatos csupa kisbetűvel (pl. csvm) 
irva és csupa nagybetűvel (pl. CSVM) irva is!) A HOLDING CODE ismeretében 
lehet az adatbázisokat azonositani, ezért fontos, hogy a VOCAL-ba dolgozó 
könyvtárak HOLDING kódja különböző legyen!
	Tehát a katalógus adatbázis neve, amennyiben XXXX az adott 
intézmény HOLDING CODE-ja, akkor xxxxdb. (Ha van kölcsönzői adatbázis is, 
akkor annak a nevében is szerepel a HOLDING kód!! Lásd lentebb!)

1.1. Bibliográfiai rekordok az on-line katalógusban:
----------------------------------------------------
	A katalógus adatbázisban az adatok MARC szabvány szerint vannak 
tárolva. Ezen bibliográfiai rekordok egy CDATA nevű táblába vannak 
becsomagolva. Az adatbázisban a bibliográfiai rekordok visszakeresésére 
több index, és tábla áll rendelkezésre. Például a CMASTER nevű adatbázis 
tábla, amely a bibliográfiai rekordok azonositására szolgál. A 
katalogizáló ill. OPAC modulokban a rekordok kvázi szabvány szerinti 
azonositására használt bibid-k vannak ebben a CMASTER táblában. 

	A bibid-k szerkezete a következő: 3-3-8 , ahol
		- az első 3 karakter lehet:
			'bib' - ha bibliográfiai rekordot azonosit
			'aut' - ha authority rekordot azonosit
			'ske' - ha skeleton rekordot azonosit
		- az adott intézmény HOLDING kódjának első 3 betűje
		- azonositó szám

Ezen bibid-ként ismert azonositók az adatbázis táblákban az ún. uniqueid 
mezőben foglalnak helyet. Nem összetévesztendő az adatbázistáblákban a 
rekordok belső azonositására szolgáló recnum mezővel!

FONTOS!
A bibid és authid(az a bibid, ami auth-tal kezdődik) azonositó számot a 
rendszer egy CATPARM nevű táblában tárolja. A táblában szereplő érték az 
utolsó felhsznált azonositó szám! VIGYÁZAT!!! Ha ez a szám elveszik/felüliródik 
az rekordvesztéshez vezethet, mert a rendszer ennek megnövelésével képzi a 
következő szabad azonositó számot!

1.2. Bibliográfiai rekordok munkafile-okban:
--------------------------------------------
	A munkafile-okban lévő, általában félkész MARC rekordokat is a 
katalógus adatbázis megfelelő adatbázis tábláiban tárolja a rendszer. 
Tehát nem külön file hierarchiában, mint azt az elnevezésből gondolni 
lehetne. Az adatbázisban tulajdonképp három olyan tábla van, amelyek a 
munkafile-okkal kapcsolatba hozhatóak. Az egyik az FMAP tábla, ahol az 
egyes munkafile-ok azonositó száma és elnevezése tárolódik. A másik a 
TDATA tábla, ahol az összes munkafileban szereplő rekord 
megtalalálható "összecsomagolva", mint az online katalógus esetében a 
cdata táblában. A harmadik tábla pedig a TBROWSE, ahol a MARC rekordból 
ki van szedve egy pár a könyv visszakeresését megkönnyitő adat a MARC 
rekordból, mint például a szerző.

	A munkafile-ok között van három, amelyik a rendszer működését 
megkönnyitendően speciális szerepet töltenek be. Az egyik az online 
update által használt munkafile, amelyik az 1-es mukafile azonositót 
birtokolja. A másik a EXCEPTION 11, ahová azok a rekordok kerülnek, 
amelyeket a katalogizáló megpróbált elmenteni az on-line adatbázisba, de 
hiányzott valamilyen el nem hagyható mező a MARC rekordból, igy a 
feldolgozást végző program komponens ide dobja vissza az ilyen bibliográfiai
rekordokat. Mint a nevében is szerepel ennek a munkafile a 11-es 
azonositót kapta. A harmadik pedig a 12-es azonositóval rendelkező 
munkafile, ami a kipottyant authority rekordot tartalmazza.

1.3. Authority rekordok:
------------------------
	A katalógus adatbázisban két fajtája van az authority 
rekordoknak. Vannak az 'élő' és a háttér authority rekordok. A kettő 
között az a fő különbség, hogy egy authority rekord akkor lesz háttér 
authority rekord, ha az adatbázisban nincs hozzá kapcsolódó bibliográfiai 
rekord. 3-3 adatbázis tábla tartozik mindkét fajta authority rekordhoz:

	'élő':				háttér:
	------				-------
	af_local_master			af_resource_master
	af_local_headings		af_resource_headings
	af_local_data			af_resource_data

2. A katalógus adatbázis kapcsolata a kölcsönzési adatbázissal:
---------------------------------------------------------------

	Amennyiben van kölcsönzői adatbázis telepitve, akkor a 
katalógizáló modulból a rekord mentésekor az adott példányra vonatkozó 
példányinformációk átmentődnek a kölcsönzési adatbázisba is. Ezen 
példányinformációkat a 949-es MARC mező helyes kitöltésével generálja a 
könyvet leitó könyvtáros.

	A katalógus adatbázis dbparm táblájában van megadva az adott 
katalógus adatbázishoz tartozó kölcsönzői adatbázis. Ezen adatbázisok 
neve általában úgy néz ki pl. theo_circdb, amennyiben a katalógus 
adatbázis neve theodb. Látható, hogy itt is megjelenik a HOLDING CODE.

**********************************************************************
Egyelőre ennyi, majd még folytatom:)

					Üdv : Ákos

ui: Ha addig nem találkoznánk, akkor jó nyaralást, kellemes pihenést 
mindenkinek. Igyatok hideg sört, és heverésszetek valamilyen vizparton!